0: Prológus)
útra kél a félkegyelmű hát
meglepően lelkesen:
keresgéli igazát,
csonka tán, de kerek e éden.
1: ifj.)
bocsáss már meg, te tiszta jellem
sajnálom, csak lépjünk túl
én tökre tönkre tettem
múlt éved, -mondtam csintalanul.-
2: Id.)
mondd mit gondolsz? te vak agg paraszt
vajh miért csomagolok?
ma itt semmi nem maraszt,
visszajönni tán lesz még ok sok.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése